Régen volt már

Itt éppen egymást nézzük szentimentálisan. Valójában

csak én nézem, ő békésen szunyókál. A karomon. Felhívnám

a figyelmet arra, hogy az ő feje mekkora az enyémhez 

képest... #plüsstigris

It's good to be back! Tudom, hogy nagyon régen jártam utoljára erre. Azóta több próbálkozásom volt, a piszkozatok még mindig ott pihennek a 'fiókomban'. De az előző bejegyzésemből kiderül, hogy azért sajnos volt mivel lefoglalnom magam. A blog tematikája egy kicsit meg fog változni. Jóval többet fogtok olvasni - remélhetőleg időm is lesz szerkeszteni - a mindennapjaimról, de ezekbe beleszőve tervezek néha kicsit provokatívabb témákkal előjönni. Hogy mire gondolok? Például: homoszexualitás, vallás, fogyatékosság, társadalmi kérdések, kitekintés a világra. Ha már leendő gyógypedagógusként ezek a kérdések nap, mint nap foglalkoztatnak. Valamint egy kicsit új tematikájú bejegyzések is lesznek. Lévén, hogy március óta minden hónapban érkezik hozzám egy LootCrate nevű doboz, ami nagyon cool geek cuccokat tartalmaz (póló, bögre, gyűjthető mizgentyű, stb.). Ennek apropóján több ilyen előfizethető dobozokat.... huh, ez milyen borzasztóan hangzik, maradjunk a subscription box-nál... vagy csak simán cuccok. :D Szóval többféle aktív előfizetésem van, ezekből tervezek kvázi unboxing bejegyzéseket gyártani. Képekkel, véleménnyel, meg mindennel, ami kell.

Kicsit vidámabb vizekre evezve, egy apró kis összegzés azokról a dolgokról, amik történtek velem és amik foglalkoztatnak mostanában.

2015 júniusában összejöttem a jelenlegi párommal, kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de kitartunk, remélem, még sokáig. Nem egyszerű velem, ezzel tisztában vagyok, de hát kivel az? 5 év után azért nem könnyű visszarázódni abba, hogy valakinek így vagy fontos, és alkalmazkodni. Nem gondoltam volna, hogy ennyire hozzá lehet szokni a szingliséghez. Nem tartozom senki felé elszámolással, nem kell aggódnom senkiért, nem kell más nyűgjeivel foglalkoznom. De az én nyűgjeimmel sem foglalkozik senki. És az nem jó. Mármint nyilván anyukám, a barátaim foglalkoztak akkor is a nyűgjeimmel, de az más. Nem tudom megfogalmazni, de más. Nagyon.

Épp próbálok nem belefulladni

a mindenségbe #mindmap

Az utolsó - 2014-es - bejegyzésem óta egyébként nagyjából ugyanazok foglalkoztatnak. Még mindig egyetemre járok, de remélem, már csak a következő télig. Most épp az összevont gyógypedagógiai pszichológia szigorlattal küzdök. De nagyon. Előző félévben 3-szor sem sikerült, úgyhogy most meg kell lennie. De nem egyszerű. A mellékelt kép csak egy töredéke az anyagnak, amiből készülni próbálok. De remélem, hamarosan vége lesz. Legalábbis a szigorlatnak.



Ha már suli, érdemes azt is megemlíteni, hogy ha már így elkeféltem a szigorlatot, kétségbeesetten próbáltam valami pozitívat keresni az egész elcseszett dologban. Jelentem, sikerült! Mégpedig azt, hogy ha már kiutazom az USA-ba a nyáron, akkor mi lenne, ha ott is vennék fel interjúkat. Az ötlettel a konzulensem elé álltam, aki rábólintott, ezek után elkezdtem a kinti barátokkal szervezkedni, szervezeteket felkeresni, és tűkön ülve várom, hogy mi fog kisülni belőle. Úgyhogy kérlek, szurkoljatok! :) A másik jó dolog, hogy így volt időm jelnyelvet tanulni. Amiből le is vizsgáztam a Hallatlan Alapítványnál A1-es szinten méghozzá 100%-os eredménnyel!!! Wooo-hoooo! :) Közben a suliban is elvégeztem két szabadon választható kurzust jelnyelvből, csak biztos, ami biztos alapon. Így legalább volt alkalmam megismerni két nagyszerű embert, akik sokat segítettek!



A cicám, Brooklyn, a maine coon pedig még mindig puha. Még mindig cuki és mindig csak dumál. Meg rosszalkodik. Meg néha genyó is, de azért szeretjük. Mi egymás között csak Büdösnek hívjuk. A blog fotóján is őméltósága terpeszkedik az ágyamon. Bár az már több, mint 2 éves kép. Azóta csak nagyobb lett, de legalább puhább is. Itt egy relatíve friss kép róla. :)



Ezeken kívül nagyon fontos közlendő, hogy totálisan bele vagyok szerelmesedve egy társasjátékba. A neve, Firefly: The Board Game. Azért nem írom le magyarul, mert a játék sajnos csak angolul elérhető, és Magyarországon kicsit komplikáltabb és időigényesebb beszerezni. Viszont a játék csodálatos dizájnú, hihetetlenül hozza a hangulatot, az atmoszférát - höhö -, egyetlen rákfenéje, hogy a tábla minősége hagy némi kívánnivalót maga után. De amúgy a játék 10/10! A 2000-es évek egyik

"You can't take the sky from me"

legfantasztikusabb sorozata, a Firefly adta az ötletet és a tematikát a játékhoz. A sorozat egy igen jól sikerült űrwestern. Hatlövetűekkel, western ruhákkal, de űrhajókkal és high tech cuccokkal. <3 Én tipikusan az a játékos vagyok, aki nagyon nagyon utál kibabrálni a másikkal, meg nagyon utálom, ha X lépésre előre kell taktikáznom, szóval vannak játékok, amik nekem abszolút no-go zónák. De ez nagyon jó kis játék. Kicsit kell előre tervezni, de - mivel a rohadt nagy űrben utazgatsz, és elég sokan akarnak seggbe harapni - nem tudod 100%-ra kiszámolni, hogy mi fog történni. Akit érdekel, annak még mesélhetek róla, de beszéljen inkább egy kép.







No, de azt hiszem, mára elég belőlem, különben is várnak a tételeim. Nem vagyok ideges.....